Ma reggel volt a hatvanadik szeretkezés, mióta elindult a blog, a terv 20%-át teljesítettük. Tegnap este és a reggel folyamán is csináltuk. A tegnappal kevésbé voltam elégedett, csak nekem sikerült elmenni, igaz elég sokszor. Volt szopás, nyalás, popsiba, elölről-hátulról, fönt-lent, szóval igazán változatos, de valahogy csak nem tudtam Katet eljuttatni a csúcsra. Még az elején felsértettük valahogy a punciját miközben lovagolt és nem esett neki olyan jól a folytatás, aztán megbeszéltük, hogy reggelig pihentetjük. Meztelenül feküdtünk az ágyban, beszélgettünk, interneteztünk... aztán végül elkezdett szopni, és közben felvetette, hogy lehetne a punci helyett máshogy is. Nem kellett sokáig győzködni, sejthetitek. Ez a behatolás, ez mindig egy komplikáltabb feladat... Aztán análisan annyira élvezte, hogy teljesen nedves lett a puncija, én pedig gyorsan belé élveztem. Utána gyorsan kimentem megmosni a farkam, hogy a puncival tudjuk folytatni. De olyan hideg volt a víz, amiben mosakodtam, hogy összement a farkam. Később még egyszer megpróbálkoztunk egy olló jellegű formációval, de nem lett jó végül egyikünknek sem. Pedig órákon keresztül csináltuk. Közben kibeszéltük, hogy örül, hogy én szexinek tartom, de szeretne még magabiztosabb lenni, és mi van, ha én csak mondom Neki, hogy mennyire tetszik, közben meg nem is. Szerintetek, ha nem tetszene őszintén, megkívánnám ennyiszer? Nem kell válaszolni - úgy sem szoktatok, a válasz: nem.
Ezt mondjuk vehetitek lebaszásnak, hogy nem kommenteltek, csak így anonim módon csorgatjátok a nyálatokat, meg veritek a sztorikra... Sokat beszéltünk róla, mi lehet az oka annak, hogy nem írogattok. Az elején arra számítottunk, hogy majd kóstolgattok minket, meg leírjátok, hogy ez blog csak kamu, meg ilyenek. De látjuk a statisztikákat, úgyhogy pontosan tudjuk, hogy olvassátok! Igen, Te ott a képernyő előtt, rólad van szó! Szólok a főnöknek, hogy munkaidőben miket olvasol! Így nem fogunk index címlapra kerülni, ha nincs komolyabb aktivitás... Elnézést, talán egy kicsit elragadtattam magam.
Reggel nehéz volt felkelni. Kate akkor alszik jól, ha teljesen sötét van a szobában. Én pedig akkor tudok felkelni könnyebben, ha már világos van a szobában. Hozott nekem kakaót az ágyba és reggelit is akart csinálni, de mondtam, hogy annyira nem kívánok most enni, de mindig örülök, hogy ilyen gondoskodó. Hogy ne úgy váljanak el útjaink, hogy a tegnapi próbálkozások során nem sikerült eljuttatni a csúcsra, kinyaltam, mert úgy viszonylag biztosra megyek, meg volt a sikerélményem. Még maradt is tíz perc az indulás előtt, azt is kihasználtuk és megcsináltam kutya pozícióban is.
Egy darabig most nem lesz poszt, de vasárnap felé már érdemes lesz visszalátogatni az újabb szaftos sztorikért.
Jó hétvégét,
Wills
